Román neve Vama.
A kézművességéről ismert Vámfalu a Büdössár fürdő határában, az Avasi-medencében, Szatmárnémetitől 45 km-re a DN 19 úton terül el. Vasúton is megközelíthető a Szatmárnémeti-Bikszád vasútvonalon. A népszámlálási adatok szerint 3669 fő lakja, 70,60% román, 27,09% magyar, 2,01% roma, a többi lakos pedig német vagy ukrán.
1270-ben szerepel első írásos említése. 1490-ben Wamfalwként említik, a Szinéri uradalom részeként, a Móric család tulajdonaként. A település sorsát meghatározták az itt történt pusztítások, tatárjárások és tűzvész (1826), amelyek miatt 18. században elnéptelenedett. A XX. század elején gróf Vay Gábor, Vámfalvi Jónás és Szentiványi Gyula birtoka volt. A háború évei alatt Vámfaluból is sok zsidót deportáltak.
Vámfalu jelentősebb látnivalóinak számítanak a neogótikus stílusban, 1911-12-ben épített református temploma, Szent Mihály és Gábor tiszteletére felszentelt ortodox temploma, de leginkább a kézművesipara és kerámiakészítése miatt ismert Vámfalu. Nagy hagyományra tekint vissza a fazekasság, de 1989-ig állami keramikus műhely működött Vámfaluban.
A lakosok nagy része növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik, elsősorban a szarvasmarha és juh tenyésztése jellemző.
Jelentős turisztikai szerepe van a A község területén található Mária-völgyének, amely az ásványvíz és termálvíz forrásai mellett tájaival, erdőivel és bővülő szolgáltatásaival vonzza a megye és a környező települések lakosait. A Kis-Tálna patak mentén haladva jutunk el a falutól 9 km-re lévő Büdössárra, mely nevét kénes iszapjáról kapta. Kénes vize reumás megbetegedések kezelésére szolgál. A község jelentős turisztikai fejlesztési lehetőségeket kínál.
Hasznos infók:
A Polgármesteri Hivatal honlapja
Szatmár megyei cégadatbázis
Szatmári hírek
A település adatlapja a Wikipédián