Háttérképek
Szatmár megyei látványosságok letölthető háttérképeken.

Archív képeslapok
Archív szatmárnémeti és nagykárolyi képeslapok.

Szálláshelyek
Szálláshelyek Szatmár megyében.

Szatmári hírek
Szatmár megye hírportálja. Friss hírek, információk, programajánlók.

Tasnád

Román neve Tasnad, német neve Tressenberg.

Tasnád Szatmár megyében terül el, a megye dél-nyugati részén. Szatmárnémetitől 60, Nagykárolytól 25 km-re van az országúton megközelítve, vonaton közlekedve pedig a Nagykároly-Zilah vonalon érhető el a város. Leginkább kitűnő termálfürdőjéről ismert, amely miatt Tasnádot 2000-ben helyi érdekű turisztikai várossá nyilvánították.


A 2002-es népszámlálás szerint lakosainak száma 9528 fő, amelyből 52,69% román, 37,57% magyar, 8,81% roma, 0,74 % német és 0,2 % egyéb nemzetiségű.

 

 

Tasnád neve (románul Tăşnad, németül Tressenberg, vagy Trestenburg) először írásos formában Tusnad néven jelentkezik, 1246-ban, amikor az erdélyi püspök  Meszesen-túli helynökének székhelye volt. 1456-ban kapta meg a mezővárosi címet, majd Mátyás király engedélyt adott az erdélyi püspöknek, hogy fából vagy kőből várat építhessen. A 16–17. században jelentős pusztítások érték Tasnádot, törökök, tatárok, majd járványok ritkították a lakosságot.


Az elnéptelenedés ellen a 18. század második felében katolikus svábok betelepítésével próbáltak tenni. 1879 előtt városi rangja volt, amit később elvesztett, és a 20. század elejéig nagyközségként szerepelt.


1890-ben pedig 3677 lakosa volt Tasnádnak, melyből 3132 magyar, 19 német, 19 tót, 1 oláh, 523 egyéb nyelvű volt, majd 1910-ben 5030 lakosából 4763 magyar és 236 román volt. Közép-Szolnok, majd Szilágy megye része volt, az 1968-as közigazgatási reform után pedig Szatmár megyéhez került, ekkor nyert újra városi rangot.

Közigazgatásilag a városhoz tartozik Tasnádbalázsháza, Csög, Tasnádszarvad, Ráctanya és Tasnádmalomszeg települések.

Tasnádbalázsházáról szóló első írásos feljegyzés 1454-ből származik. A falu történelmét is meghatározták a tatár-pusztítások, amelynek következtében a 17. század végén az egész falu elpusztult, majd a kuruc csapatok fosztották ki. A 18. század elején kezdték újra benépesíteni.

Tasnádszarvadról 1279-ből származó írásos említések is léteznek.

Csög első írásos említése 1215-ből származik.

Tasnádmalomszegről 18. századi írott források tesznek először említést, amikor néhány család Tasnád város malma köré telepedett le. A város részeként szerepelt kezdetben, majd 1950-es évektől önálló település lett.

Ráctanya az első világháború utáni földreform során jött létre, Tasnád város részeként, majd 1950-ben önálló településsé  nyilvánították.

 

Hasznos infók:

 

A Polgármesteri Hivatal honlapja
Szatmár megyei cégadatbázis
Szatmári hírek
A település adatlapja a Wikipédián