Háttérképek
Szatmár megyei látványosságok letölthető háttérképeken.

Archív képeslapok
Archív szatmárnémeti és nagykárolyi képeslapok.

Szálláshelyek
Szálláshelyek Szatmár megyében.

Szatmári hírek
Szatmár megye hírportálja. Friss hírek, információk, programajánlók.

Nagytarna

Románul Tarna Mare.

Nagytarna az ukrán határ mentén, szatmár megye legészakibb részén, az Avas hegység lábánál helyezkedik el, 60 km-re a megyeszékhelytől, a DN19-es, DN1C-es majd a 109M-es útvonalon közelíthető meg. A község, mely a Tarna patak völgyében fekszik négy településből áll: Nagytarna (községközpont), Avaspatak, Bocskó és Vágástanya. A 2002-ben végzett népszámlálás szerint a községben 3718 fő él, amelyből 89,64% román nemzetiségű, 4,54%  magyar, 4,46% roma, kevés szlovák és német. Az 1944-es deportálás előtt zsidók is éltek a térségben.

A községet a 15. században említik először. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a környéken központi szerep jutott Nagytarnának. Miután a Perényi család birtokába került, szlovák, illetve német lakosok lettek betelepítve, akik szőlőműveléssel, bányászattal és fakitermeléssel foglalkoztak. A 20. század során kialakult határ megszüntette Nagytarna központi szerepét, perifériális helyzetbe került és elveszítette egykori vonzáskörzetét. 2002-ben Nagytarna lakossága 1936 fő volt.

A 19. században épült ortodox templom ikonosztáza jelenleg a Szatmár Megyei Múzeumban tekinthető meg, az állandó történelmi kiállítás részeként. A templomban van eltemetve a falu két híres személyisége: Antoniu Covaci esperes, és Athanasie Doroş, akinek nevéhez fűződik többek között a könyvtár létesítése és egy bankfiók megnyitása a községben.

Megyei szinten közismert az erdős területen elhelyezkedő valamikori gyógyfürdő, a Tarna-fürdő, mely mellett egy kis kápolna fekszik Az itteni ásványvíz ivókúrára és gyógyfürdőre is alkalmas. Szénsavas-kénes vize gyomor- és májbántalmak, valamint reumatikus megbetegedések orvoslására alkalmas. A fürdő felújítására tett próbálkozások sajnos mindidáig eredménytelenek.

Vágástanya, ahogy nevében is benne van, egy tanya, lakosságát csupán 6 fő alkotja. A 19. század elején Ukrajnából telepedett itt le néhány család, melyek kizárólagos jövedelemforrása a fakitermelés volt. Mára a házak nagyrésze és a felépített két templom is elhagyatottan állnak.

Bocskó  településen 647 fő él. Mivel a talaj itt nem alkalmas mezőgazdálkodásra, a lakosok többsége fakitermeléssel és famegmunkálással foglalkozik. A falu legjelentősebb személyisége Paul Augustin (1908–1989) parókus, aki doktori címet szerzett Rómában, és  1985-ig szolgálta a falu híveit.


Avaspatak
nevét mintegy száz éve használják ebben a formában, előtte Szárazpatakként fordult elő. A falu első említése a 14. századból való, ez a település is a Perényiek birtokához tartozott. Legjelentősebb épülete az ortodox templom, amely 1889-ben épült. 1991–1992-ben belülről freskószerűen kifestették. A legutóbbi népszámláláskor 1129 lakosa volt.

 

Hasznos infók:

 

A Polgármesteri Hivatal honlapja
Szatmár megyei cégadatbázis
Szatmári hírek
A település adatlapja a Wikipédián