Háttérképek
Szatmár megyei látványosságok letölthető háttérképeken.

Archív képeslapok
Archív szatmárnémeti és nagykárolyi képeslapok.

Szálláshelyek
Szálláshelyek Szatmár megyében.

Szatmári hírek
Szatmár megye hírportálja. Friss hírek, információk, programajánlók.

Krasznabéltek

Román neve Beltiug, német neve Bildegg.

Krasznabéltek (románul Beltiug, németül Bildegg) Szatmár megyében, Erdődtől délre található. A Krasznaköz és a Bükk találkozásánál, a megyeszékhelytől 35 km-re délre helyezkedik el, az E81 főút mentén. Krasznavéltek községhez tartozik még  Géres, Szakasz, Gyöngy, Krasznasándorfalu és Alsó-Boldád. Összlakosságát tekintve, a  2002-es népszámlálási adatok szerint 3278 lakosból 33,64% román,  33,37% magyar, 15,07% német és 13,36% roma.

1086-ban a hagyomány szerint Szent László király táborozott e helyen, mikor a besenyők ellen harcolt. Írott forrásokban először 1332-ben szerepel, ekkor Erdődhöz, 1386-ban pedig vásártartási jogot, 1462-ben pedig mezővárosi jogot kapott.

A 15. században a Drágfiak birtokában volt, majd a család kihalása után a király birtokába került. 1663-tól 1723-ig Prépostváry Zsigmond birtokolta, majd Károlyi Sándor tulajdonába került. Akárcsak a környéki településekre,  Béltekre is Svábokat telepítettek. A 19. századra jelentős szőlőültetvényeiről lett ismert Béltek, de a községközpont határában található Béltek-fürdőről is, amely gyógyhatású termálvizzel rendelkezett. A településen jelenleg újjáéledőben van a borkultusz, egyre több borversenyt szerveznek és a termálfürdő felújítási tervei is haladnak.

1862-ben nagy tűzvész volt a településen, ekkor 1-2 ház kivételével az egész város és a templom is leégett. A templomot gróf Károlyi Alajos építtette újjá.

A községhez tartozó Alsó-Boldád településről először 1592-ben tesznek említést, az erdődi uralom részeként. Magyargéresről már korábban, 1367-ből származik írásos feljegyzés, mint a Királydaróc királyi uralom része. Gyöngy falut az 1215-ben említették. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 202 lakosa van. Szakaszról 1423-ban írtak legkorábban, mint a Drágfiak egyik birtokáról. Jelenleg 689 lakosa van, a 2002-es adatok szerint.  Krasznasándorfaluról 1387-ben tesznek említést először, szintén Drágfival kapcsolatban.

 

Hasznos infók:

 

A Polgármesteri Hivatal honlapja
Szatmár megyei cégadatbázis
Szatmári hírek
A település adatlapja a Wikipédián