Háttérképek
Szatmár megyei látványosságok letölthető háttérképeken.

Archív képeslapok
Archív szatmárnémeti és nagykárolyi képeslapok.

Szálláshelyek
Szálláshelyek Szatmár megyében.

Szatmári hírek
Szatmár megye hírportálja. Friss hírek, információk, programajánlók.

Hadad

Román neve Hodod.

Az 1968-ban Szatmár megyéhez csatolt, néprajzi szempontból a Tövisháthoz tartozó, települést éppen hatszáz évvel előtte említették az első dokumentumok. Figyelembe véve azonban, hogy a szomszédos Hadadnádasdot már a 13. századi Váradi Regestrum említi, elképzelhető, hogy Hadad is jóval régebbi.

 

 

Neve valószínű, hogy egy Árpád-kori személynévből (Hada) keletkezett, magyar névadással (-d helynévképzővel), de léteznek más, kevésbé elfogadott elméletek is ebben a kérdésben.

Egykor Közép-Szolnok vármegye egyik legjelentősebb települése volt (1482-ben már mezővárosi rangú település – oppidum), és mindvégig ehhez tartozott az 1876-os magyarországi területi átszervezésekig. Ekkor egyesítették Közép-Szolnokot Kraszna vármegyével Szilágy néven.

 


Jelentősebb birtokosai közül megemlítjük a Kusalyi Jakcsokat, mely család tagjainak nevéhez fűződik a 14. század végén már oklevélben említett vár és a Szent László tiszteletére szentelt, jelenleg is létező gótikus templom építése is. Miután a Jakcsok férfiágon kihaltak a 16. század második felében, urai a Wesselényiek lettek, akik királyi adományként kapták várát és a hozzá tartozó 26 falut, és egészen az államosításig ők maradtak legjelentősebb birtokosai.

Várának egykori helye nem ismert, a kutatók feltételezik, hogy a mai Wesselényi kastély (felső kastély) helyén állhatott. A 18. század végén már rom, köveit használták fel az említett barokk kastély építésekor, és ekkorról maradt meg a legutolsó ábrázolás is a romokban álló kapubástyáról.

A jelenleg a megyében periférikus helyzetben lévő községközpont egyike a legtöbb műemlékkel rendelkező vidéki településeknek.

Legjelentősebb látnivalói:

 

a 18. század második felében épült barokk Wesselényi kastély (melyben jelenleg a Polgármesteri Hivatal székel), mely egyike volt a legelső barokk kastélyoknak Erdélyben; a 19. század utolsó harmadában épített eklektikus stílusú Degenfeld kastély (melyben egykor az iskola működött, ma már csak néhány osztálynak ad helyet, mióta az új iskolaépület elkészült); a 15. században gótikus stílusban épült református temploma, mérműves ablakaival, a Sipos Dávid által faragott reneszánsz kőszószékkel és 17. századi harangjaival meghatározó épülete a falunak. A lejtőmozgások miatt a templom jelentősen megrongálódott, több mint egy évtizede megerősítési, stabilizálási munkálatokkal próbálják megállítani a végleges pusztulást. Műemléki védettséget élvez még a templom mellett álló református papilak, mely a 18. században épült a vár köveinek felhasználásával. A Wesselényiek által a 18. században betelepített németek barokk stílusú evangélikus temploma szintén műemlék volt, védettsége azonban megszűnt. Érdemes még felkeresni a Wesselényi család kriptáját a régi temetőben, habár nagyon elhanyagolt állapotban van, gyönyörű sírköveket láthatunk.

 

 

Forrás: Szatmár.ro, Jankó Szép Ildikó


Felhasznált és a településről további érdeklődés esetén ajánlott irodalom:
B. Murádin Katalin (1994) – Faragott kőszószékek Erdélyben, METEM-Polis Kiadó, Budapest-Kolozsvár
B. Nagy Margit (1970) - Reneszánsz és barokk Erdélyben, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest
Bura László (1997) - Szatmár megye történeti - etimológiai helységnévtára, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár
Emődi Tamás (1996) – Hadad, református templom, Erdélyi Műemlékek 19, UTILITAS Kiadó, Kolozsvár
Emődi Tamás (1999)- Szilágysági kastélyok és udvarházak: in Szilágysági magyarok, Kriterion Kiadó, Bukarest-Kolozsvár
Kiss Gábor (1990) – Erdélyi várak, várkastélyok, Panoráma Kiadó, Budapest
Kiss Imola – Daniela Bălu (2000) – Az Úr háza a mi hajlékunk. Nemzeti értékeink a multikulturalitás jegyében (Szatmár megye egyházi műemlékeinek katalógusa), Szatmári Múzeum Kiadója, Szatmárnémeti
Petri Mór (1901-1902) – Szilágy vármegye monographiája I-VI, Kiadta Szilágy vármegye közössége
Sípos László (1999)– Hadad: in Szilágysági magyarok, Kriterion Kiadó, Bukarest-Kolozsvár


Hasznos infók:

 

A Polgármesteri Hivatal honlapja
Szatmár megyei cégadatbázis
Szatmári hírek
A település adatlapja a Wikipédián

 

 



Videófelvétel Hadadról - A Szatmár Megyei Múzeum engedélyével