Háttérképek
Szatmár megyei látványosságok letölthető háttérképeken.

Archív képeslapok
Archív szatmárnémeti és nagykárolyi képeslapok.

Szálláshelyek
Szálláshelyek Szatmár megyében.

Szatmári hírek
Szatmár megye hírportálja. Friss hírek, információk, programajánlók.

Aranyosmeggyes

Román neve Mediesu Aurit.

Aranyosmeggyes Szatmárnémetitől 22 km távolságra található, keleti irányba, a Szamos jobb partján. Megközelíthető közúton a 192-es megyei úton, vasúton pedig a Nagybánya-Szatmárnémeti vasútvonalon. A 2002-es népszámlálási adatok szerint 7249 fős község, ezzel az egyik legnépesebbnek számít a megyében. A község települései: Aranyosmeggyes, Szatmárgörbed, Szamosberence, Patóháza, Józsefháza, Meggyesforduló és Aranyosmeggyesihegy. Nemzetiségi megoszlás szerint: 78,5% román, 18,44% magyar, 2,53% roma és más nemzetiségűek. A községközpont 2002-ben 2704 lakost számlált.

 

 

 

Már az őskorban is lakott település volt, ezért számos régészeti lelet kötődik Aranyosmeggyeshez. Ezek közül a legismertebb a dák égetőkemence.

Aranyosmeggyes nevével 1271-ből származó forrásban találkozhatunk, a német hospesek kapcsán, majd egy évszázaddal később a Móric család tulajdonaként említik. A 14. századból több pápai oklevél is említi, amelyek szerint 1215 előtt elvették a románoktól. A 16. században a Báthory család tulajdonaként említik, mezővárosi rangú településként.

 

A község jelentős látnivalója a reneszánsz kastély, amelyet Lónyai Zsigmond építtetett.  A kastély későbbi tulajdonosai között említik a Wesselényi és a Teleki csládot is, majd az 1920-as években II. Károly román király vásárolta meg. Mivel nem volt használatban, állapota leromlott. 1941-ben ugyan felújították, de a visszavonuló német csapatok 1944-ben felgyújtották.


A lakosok elsősorban a mezőgazdaságból, valamint ipari, szolgáltatási egységekből élnek. A hagyományos helyi szilvapálinkát előállító üzeme, a bentonitgyár és gázelosztó központ is megtalálható.

 

 

Józsefháza  2002-ben 1140 lakost tartott nyilván. A középkor folyamán a meggyesi uradalom része, később a Károlyi család birtoka volt. A 18. században svábokat telepítettek be, akik 1896-ban római katolikus templomot építettettek. Ortodox templom 1880-ban épült, egy 18. századi fatemplom helyére, aminek oltárköve napjainkban is látható. Református temploma 1797-ben épült.

Patóháza a második legnépesebb falu a községben, 1164 lakost jegyeztek a 2002-es népszámláláskor. 1215-ben említik először, akkor még Magasmart néven. Református templomát 1896-ban építették, ortodox templomát 1879-ben szentelték fel.

 

Szamosberence 704 lakost számlál. A középkorban a megyeslajai uradalom része volt, majd a 17. században a szatmári Református Kollégiumnak adományozták, később a jezsuita rend birtokának számított. Az 1970-es árvíz a települést is súlyosan érintette, nagy számban mosta el az épületeket.

 

 

Szatmárgörbed a középkorban a megyesaljai uradalom része, a 17. században a Károlyi család tulajdona. Meggyesforduló  és Aranyosmeggyesihegy 1956-ig Aranyosmeggyes része volt.

 

Hasznos infók:

 

A Polgármesteri Hivatal honlapja
Szatmár megyei cégadatbázis
Szatmári hírek
A település adatlapja a Wikipédián

 

 

 

Videófelvétel Aranyosmeggyes látványosságairól - a Szatmár Megyei Múzeum engedélyével