Háttérképek
Szatmár megyei látványosságok letölthető háttérképeken.

Archív képeslapok
Archív szatmárnémeti és nagykárolyi képeslapok.

Szálláshelyek
Szálláshelyek Szatmár megyében.

Szatmári hírek
Szatmár megye hírportálja. Friss hírek, információk, programajánlók.

Ákos

Román neve Acâş, német neve  Fürstendorf.

Ákos (románul Acâş, németül  Fürstendorf) Szatmár megyében, a Krasznamenti Dombság és a Krasznaköz találkozásánál, a Kraszna folyó bal partján terül el. Nagykárolytól 31 km-re délkeletre, Szatmárnémetitől 36 km-re, Erdődtől 18 km-re található, az E81 út mentén. Vasúton a Nagykároly – Zsibó vonalon közelíthető meg.

 


Ákos településen kívül a közigazgatási egység részét képezi még Gánáspuszta, Krasznamihályfalva és Újnémet. A legutóbbi népszámláláskor (2002) 2859 lakos élt a községben, amelyből 49,42% magyar, 32,28% román, 18,01% roma, 0,24% német és sváb, 0,05% egyéb nemzetiségű.

Neve az Ákos  magyar ősi személynévből ered, amelynek jelentése fehér sólyom. A település nevét az Ákos nemzetség egykori monostoráról Ákosmonostorról  kapta. A település nevét 1342-ben említették először az oklevelek Akusmonustura néven.

A középkori oklevelekben Közép-Szolnok vármegye részeként említik az Ákos nemzetség birtokát. A 15. századi mezőváros legjelentősebb birtokosai az Ákosi család volt. A 16. századtól, a család kihalta után kisbirtokosok tulajdona lett.

1890-ben 1502 lakosából 1076 magyar, 2 német, 397 oláh, 27 egyéb nyelvű volt. Ebből római katolikus 46, görög katolikus 402, evangélikus 7, református 932, izraelita 115 volt. A házak száma ekkor 260.

A 19. század második felében történt közigazgatási reform során Szilágy vármegyébe került, Szatmár megyéhez csak az 1968-as reform után csatolták.

Ákos turisztikai látványosságai közé tartozik a termálvizei miatt kedvelt termálstrandja, valamint a református templom, amely a 12. század második felében, román stílusban, téglából épült. Az évszázadok során többször renoválták, legutóbbi és egyben legjelentősebb felújítására a 20. század elején került sor. A templom berendezése a 18. században készült, padjai festett népies motívumokkal díszítettek. Szatmár megye legértékesebb építészeti műemléke egyben Románia egyik legszebb román kori műemléke is.

Az Ákoshoz tartozó Krasznamihályfalvát 1380-ban említik először a források. A település 466 lakost számlál. Újnémet 516 lakosú falu, első írásos említése 1383-ból származik.

 

 

Hasznos infók:

 

A Polgármesteri Hivatal honlapja
Szatmár megyei cégadatbázis
Szatmári hírek
A település adatlapja a Wikipédián